Google

This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project

to make the world's books discoverablc onlinc.

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr.

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the

publishcr to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. We alsó ask that you:

+ Make non-commercial use ofthefiles We designcd Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for personal, non-commercial purposes.

+ Refrainfrom automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the use of public domain materials for these purposes and may be able to help.

+ A/íJí/iííJí/i íJíírí&Hííon The Google "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project andhelping them lind additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are lesponsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whelher any speciflc use of any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite seveie.

About Google Book Search

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders discovcr the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full icxi of this book on the web

at|http : //books . google . com/|

SZÁZADOK.

A

MAGYAE TÖETÉNELMI TÁRSULAT EÖZLÖNYR

i TÍLASZTMÍNY HEOBIZÁSÍBÓL SZEREESZTf

THALY KÁLMÁN,

tjtkír.

HAXOI>IK ^•VFOJJYA.TtLt ISrtt.

PEST, 18 Jí.

ikiAüJA \ maiivar töktAsei.

TARTALOM.

Lap

ÁUenhvrg**'. 6*M«2ítfi' : Észrevételek a magyar államczímerről . . . . 101 Balá^sy Ferencz : Szelistye és Talmács várának 8 területének jogtör-

ténelnii n3'omozá8a 86

» > Viszhangúl Botka Tivadarnak a vármegyékről írt

közleményeire 232, 306, 377 és 447

Boika Tivadar: A vármegyék elbő alakuláHáról és őskori szerve- zetéről 23, 67 és 135

> > Trencsényi Chák Máté nádor halálának éve és napja . 190

> » Tájékozás Balássy Ferencz >VÍ8zhangjai« körül, a

vármegyék első alakulásáról 532 és 704

^Kcíat: Jank6 >Schwendi Lázár életé «-nek ismertetése 395

^«jc?o«c$, Va26/i(i>u<« : Károlyi Zsuzsanna, magyar királyné .... 126

» » Wesselényi Pál levele BarkóczyFerenczhez, 1677. 273

Caéplö Péter : Magyar Ononiasticon, 1 269

» » Nagy- Várad mint helj'név ^ , . . 641 _

Ifeák Farkáé : Erdélyi fejedelmek levelei a gr. ('sáky-levéltárban . . 62'^

Dudás Ödön : A mélykút-községi pecsétről 205

> » Péter kalocsai érsek . 716

EddspacliPr Antal : A bán szó eredete 467^

/•o/í/wyi yiáwo*; A szepesvár-mindszenti bizottság jelentése .... 503

Franki Vilmos: A vármegyék történeti monographiájának tervrajza . 412

» > Az 1514-ikL pórlázadás történetéhez 431

Garády : A Török-magyarkori Államokmánytár I. és II. kötetének is- mertetése ^ 107 és 326

> Gr. Illyésházy György levele Szirmay Istvánhoz, 1681. . . 276

ír ér««í íTíí/otíÍm : »Szabác 8 viadalja «-ról 119

Oyalókay Lajos, (ifj.) : Bihar vármegyei régi magyar községpecsétek . 278

Haan Lajos : Dürrer Albert származási helj'éről és családi nevéről . . 646

//oii/Ao //a;o# : A gr. Csáky -levélt ár missilis leveleiről 527

Henszlmann Imre : A magyar államczimer 96

Jlorcáth Mlhdly : Klnöki beszéil a szepesi káptalanban tartott zár-

gyíilésen 499

i7 JA.v» Lflyb* : Régi magyar községi pecsétek Tolnából 718

/|>oiyi iírrtoW : Magyar ős vallási és nyelvemlék 1 és 116

/ráii/i -Edí? ; Kéve vármegye emléke 149

» » A magyar államczimer 317

Kandra Kabos : Borchgra ve a magyarországi belga gyarmatokról írt

tanulmányának ismertetése 402

» » A gr. Csáky-féle missilis-levelekröl, különös tekintet- tel Borsod vármegyére 695

A'f/6i'Hyí 3/íA-/o», (í^'.) : Közlemények a Thurzó-levéltárból VII. . . . 345

/.aN^er 6^ráa : Lázi község pecsété 71^

Lehorzky Tiimdar : Bereg vármegye keletkezése 455

» > Babonaság s kuruzslás a XVII-ik században . . 649

Márki Sándor : Főispánok névsora 422

Mervz Pál : Zrínyi a költőnek öt levele 558

Nagy Gyula : Mag3*ar Onomastictnu III. 488

Nagy Imre : A Görgey-család Árpádkori okmányai 216

» » Magyar Onomasticon, II 341

» » Hogyan jutott Thűry György Palotára ? 480

> » Kőszegi magyar czéhpecsét 1629-ből 648

» » A markusfalvi bizottság jelentése ........ 659

Lap

Hagy íüdn : II. József császár és Katalin orosz czámő 420

Névtelen : A leleszi négy százados vasajtó 54

Nyáry Álberiy báró : A modenai Hyppolit-codexek 288 és 355

» » Hóhérszerződés a XVII-ik századból 481

» » Három régi magyar községi pecsét 564

Palotás Miklós : Adalék a Wesselényiek lengyelországi birtoklásához,

1609 346

Pauler Qyula : Bössler »BománÍ8che Studien«-jének ismertetése . , 260

» » Jelentés a gr. Csákyak kassai levéltáráról 525

Pesty Frigyes : Emlékirat Kéve és Szörény vármegyék fölélesztése tár- gyában 193

» » A Kállay-család levéltára 387

» » A vármegyék történeti monographiájának tervrajza . 412

» » Jelentése szepességi levélt árbúvárlatairól 518

Beizner János : Jelentés a b. Palocsay-család levéltáráról 635

Révész Imre : A Bákóczi-Bozsnyai-ének Bocskayról, s egy általános

történelmi napló tervezete 197

Supala Ferencz: A »Bad< XVII-ik kötetének ismertetése 181

&a6<í iTároZ^; Magyar levél 1542-ből 647

» » A késmárki bizottság jelentése 678

> > Jelentése könyv tárbúvárlatairól a Szepességen . . . 687 Szél Farkas : Békés és Csongrád megyei régi magyar községi pecsétek 421 Szilágyi Sándor : Id. Eákóczi György születési éve, s a Bocskayról

szóló ének 56L

» » Irodalomtörténeti adalékok 202^*^

> » Magyar nyelvemlékek 477

Thaly Kálmán : XY-ik századi magyar történeti ének (»Szabács

V i a d alj a«) Mátyás királyról 8

» » Aszaló város, Sáros-Kis-Patak és Nagy-Bári faluk

XVII-ik századi magyar pecsétéi 53

» » Adalék a debreczeni könyvtár és nyomda s a nagy-

enyedi főtanoda történetéhez 121

> » A bujdosó vezérek bizonyságlevele Apafi ellen, 1685. 123 » » A » Névtelen Labancz Napló* többé nem névtelen . 125 » » Újabb adalékok Gyöngyösi István életéhez .... 199 » » Koháry István rabsága történetéhez 238

> » Az egri vár ágyai és lőszerei 337

» > Egykorú jelentés a kassai citadella megvételéről . . 416

> » Draskovich Miklós országbíró levele Thököly dunán-

túli biztosaihoz, 1683 483

» > Jelentés sz. kir. Lőcse városa levéltárának Bákóczi-

kori okmányairól, különös tekintettel a város 1709

1 7 10-iki ostromára •...-.. 679

> > Értesítések a Magyar Történelmi Társulat és a M.

Tud. Akadémia üléseiről, kisebb könyvismertetések 8 egyéb tárczaközlemények minden füzetben. iraZíAerr /mrí? ; Károlyi Sándor naplótöredéke 1 703-ból . ; . . . 713 IVUusics Oyula: Ladányi Gedeon >Magyar királyság alkotmánytörté- neté «-nek ismertetése 175

Zsilinszky Mihály :TOttönénehni szemle ISII 'Töl 39

SZÁZADOK.

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE.

ElsA ffizet. 1872. Január hó.

Magyar ffsvallási- és oyolvemlék.

A Magyar Történelmi Társulat m. évi october havi ülésén báró Nyáry Albert, iegbuzgóbb és leglelkesebb történet- búváraink egyike, a bagonyai családi levéltárában fölfedezett s lejebb közlött nevezetes nyelvrégiséget bemutatván: miután az érdekes tárgyhoz már akkor magyarázólag hozzászóltam volt, a társolat említett ttlése által fölvilágosító megjegyzéseim közlé- sére fölhivatva, azt ezennel röviden teljesítem.

Elörebocsátva közlöm itt az említett nyelvrégiség teljes szövegét :

„ffekel Equorum deperditur cum ista oracione.

Item Inprimitus pro passione domini debet dieere quinque páter noster et pro septem fatigacionibus beaté virginis septcm Aue maria Incipiendo hane oracionem enm signo dominiee crucis.

Vrunk iqc (C h r i s t u s) felden ha jar vala. Egy vton cl megyén vala, prothomartir senth isthwanth Elei leltheuala, az soth monta vala vrank xqc En serethew senthem senth istwan prothomartir. Ez vtli nielleth latek egy veres pey louath, Ew es*) ewhasathfekclwar fo<j:ta; menten mondiad zcnth

*) Olvasbatlan bzó. Századok. 1

2 MAGYAR ÖSVALLÁSI ÉS NYELMí:MLÉK.

János ewangelistanak hogh ez fekel war fogottá weres pey lo megh tistulion agii kcpen mcntli Jordany vize isten parancho- latbiaerth vrunk iqc íilenek menden jotli then^ bisegb istennek Logy ezt es Jona tesi.

Semdegc deperditur

ítem tribns vicibns debet Juníperiim secare eiim gladio et totideni vicibus dicorc bee vcrba

ffenie váglak, mire arra bogy te vcscy Jánosról az sem- degetc

Mcriules exit de pedibus Equorum

Vmnk yoc samar batan Jbrmba (Jerusalemba) ba nienth ew sainara megb santnltb vala. azt megblata bodog ásson, az sotb nionta vaLn^ fiam ibc /^c Nam megh santbultb louad x9 ballá az sotb monda En édes silem aníam^ meg sautultb merth lába ky mariultbt En édes fiam ibe iqc parancbolok tbe Beulb biredel es tbc akaratbodual hogy az tbe lonad megh vigKssek^ proeul dubio.

Item plebanus de kakath \ íidem iubeo vsque festnm cor-

Item dionisíus Juratus f poris ehristi pro íl. quadragin ta

Item Emericus Egyed / propter Georgium thot In die

Item Ladislaus Ambarus ; beaté Sopbie.''

Ezen érdekes nyelvemlék tartalmát, mint látni, iigyneve- zett „r á o 1 v a s á s"-féle kuruzsló gyógyítás szövege képezi.

Ismeretes, bogy ily babonás kuruzsló ráolvasással való gyógyítás népünknél máig szokásos, és különösen a háziállatok : ebek, sertések, lovak klllsö betegségei alkalmával, fekélyek, fér- gek stb. ellen van használatban.

Jelenleg ezek többnyire már csak összefUggetlen, értelein vesztett vagy ellerdített szavakból és mondatokból állanak, de melyeknek egykor megvolt jelentőségteljes mély értelmök.

Szívós f[»nmaradásuk és használatuk egyaránt tanúsitja^ mily mélyen gyökereznek azok a nép eszméjében és szoká- saiban.

A régiség- éá történetvizsgálat már régebben tisztában van vele, hogy ezen ráolvasási mondatok és tények nem egye- bek, mint eredetileg az öspojrány vallásokban dívott vallásos mondatok, imádságok, énekek, ágynevezett ^inprecatiók, incau-

IPOLYI ARNOLDTOL. n

tatiók," az ó-németben es finnben rűna, heliruna (Segen, Spiii- elie) ^) azaz ösvallásí; mythiens eszmékkel átszőtt mondatok^ melyek bizonyos természetes orvoslási és kurnzslási; vagy csak jelvicB ilyes eselekvényhez kötvO; annak az istenek által való elősegítésére^ sőt magyarázatára használtattak. Ámbár mint mondók jelenleg már sok ci?etben ezen jellemük íilig ismer- hető fel.

Igen természetes jelenség azután ebben^^ogy mire a po- gány vallás kiirtásával ezen ősvallási hiteszmék s alakzatok^ melyek ilyes mondatokban foglaltattak, kivesztek és többé már értelmök nem volt ismereteS; vagy hogy azok a keresztyénekre nézve botrányosakká lőnek : ügy helyökbe keresztyén liitesz- mék, a keresztyén vallás megszentelt alakjai és ezek tíirtéiietci tétettek. Msgd maga a esclekniény sajátlagi okozatos ( redeti Je- lentőségét vesztve, kuruzszsá, babonává aljasodott ; valamint ez alauyilag is mindenkor az eset, valahányszor a vallási tény és szertartás benső eredeti értelmét vesztve, üres, értelmetlen ese- lekvéuynyé lesz.

Ama keresztyén szinezetü átalakítás, az eredeti értelem elvesztése s a középkori élet fejletlensége, kivált a természettu- dományok terén, voltak klilönösen az okok, hogy ezen ráídva- sási eselekvények és szövegek a pogányságból még leginkább fi'mtarták magukat, s a népszokásban máig fönniaradtak.

Ujabban azért a népek ősvallásainak és niythologiáinak vizsgálói el nem mulasztották a tárgyat tanulmányaik körébe vonni. S magam is Magyar Mythoh)giániban tüzetesen tárgyal tam azt, számos^ belátásomra állott ily emlékeink közlésével. ■)

E szerint már a legbővebben bírjuk ezen nyomokat^ é|»en rokon népcsaládunk egyik ágánál a finneknél. Számtalan e

') A magyarban is talán így, ezen igézések novo eretlctilog, mint az ú-némctbcn : áldásnak is mondatott. Logaláhb így jon olö bo- szorkánypünfink kdzirataiban, (lásd Msigy. Mytliologia .'J^?.) I) a 1) o- n á 8 á 1 d á sn a k ni'.vexve. Hacsak ez is tal.-in a kíilftddí lios/orkány- vizsgálat kérdéseivel nem jíítt át ho/zánk V

2) Ipolyi: Magyar Mytbologia 3ÍH*.. Igí^zés, Káoha.sás stb.

4 MAGYAR ÖSVALLÁSI ÉS NYELVEMLÉK

nemtt ráolvasások, áldások, runók ') tartották ft5nn ugyanis magu- kat máig népköltészetüknek épen innét úgynevezett runó-féle költeményeiben és verseiben.

Van ily olvasás, éneklés náluk, eredeti népköltészetükben^ mely még élénken visszatükrözi a pogány vallást, min- denre a világon : állatokra, betegségre, tttzre, vízre, vasra, sCt még a sörre is, hogy meg ne ártson és le ne részegítsen ivása. *)

Ezekben is azonban észrevehető már a pogányeszméknek mindinkább háttérbe szorulása. Helyökbe már itt is gyakran az Isten auyja, Szttz-Mária lép, stb.

Hasonlön dús e nemit nyomokat állított össze Grimm Jakab (Deutsche Mythologie) a germán népek ily hagyományai- ból ; mit azért is említek különösen, mert épen az itt közlőitek egyikéhez hasonló jön elő nála is, melyet majd lejebb összeha- sonlitásiU idézek.

Gyakoriak azok azonban nálunk is, mint a Mythologiám- ban összeállított nyomok tanúsítják. ^)

A nép között füntartottak és lappangók már ugyan inkább elva- dulvas értelmetlenül tengőnek a népies babonák skuruzslásgyakor- . latában : ellenben a hol ezeket, nem épen ritkán, levéltáraink scar- tétáin s különösen régibb könyvek tábláin találjuk följegyezve, ott még jobban föntartották eredeti jellegüket, mint épen az itt és Mythologiámban is közlöttek tanúsítják.

Az itt közlött három igézés, ráolvasás vagy áldás közfii (hogy s»zokat már eredeti és igazi neveiken nevezzük) kettő

V) Hasonlón higut=r Icctioncs, olvasásnak is mondatnak Lcncquist szerint. Valamint Portban és Helsinbcrg (De pocsi Finnica. Aboae, 1733, 7. lap) szerint nevök synuit (eredetek, origines) is volna, mivel az illető dolgok eredetet is elbeszélik. Ez igen jellemző mythologiai magyaniza- t likra nézve is

») Lásd Magyar Mytliol. 397 8. idézve s közölve Schrötor ki- adásából az ezekre vonatkozó runókat.

^) Kgy i)ár nevezetes közölve van már az Akaddmia „Nyelvem- l(*ki«iben'^ is (IL 45.), de melyek mélyebb jelentőségét, az azokat közlő 9zük látkörü Döbrentei (iábor nom volt képes fölfogni és méltatni, mint ügyetlen bemutatása tanúsítja.

G MAGYAR ÖSVALLÁSI ÉS NYIXVEMLEK.

8lb., kik itt kalandra menve, a mint lovuk megöáutult: csak Wo- (lan, a föisten egyedül képes azt meggyógyítani.

Ugyanezen ó-német igézés szövege azonban a norvé- goknál máig liasonlón előjön, de már Wodan pogányistenség neve helyett Jézus nevével :

„Jesus reed sig til liede

Da reed han Sönder sit fölében," stb.

Számos ily hasonlat volna még idézhető; azonban rövid- ség miatt csak legrégibb egy ily római latin gyógyító igézést hozok föl még magyarázatul, melyet már Catonál (De re rust. iW,) találunk, és melyet hasonlóan már így, a kiticzamodás gyógyítá- sára ajánl: „luxum si quod est, hac cantione sanum liet. llarundinem prende tibi viridem etc. ineipe cautare : ilotos, Vaeta, Daries, Dardaries, Atftataries, Dissunapitcr ! usquc dnm coeant." Nyilván ezen ismeretlen szavakban is régi, mint vélik, latiumi vagy sabini istcuííégek feledett nevei lappanganak, mint az utolsó „Dissunapiter" még elárulja ; s ezen értelmetlen nevek és szavak is még azután kuruzslásúl szolgálnak, mint azt már Plinius (Lib. 17.) nem értve, ilyennek veszi. De eredetileg azok bizonyára senmii egyéb nem voltak, mint az istenségnek segítségül hivása.

Vájjon azonban így voltak-e eredetileg nálunk is régi magyar c nemű igézési fonnuláinkban eredeti pogány hitfogal- maink, istenségi neveink vagy félisteneink nevei beszőve? Ezek helyébe léptek-e, mint a németben láttuk, a keresztyén nevek és fogalmak? Vagy hogy ezen anyag is amúgy egyszerű átvételkép fordításként jött hozzánk át?... Ki tudná mindezt most már bizo- nyosan megmondani ! Igaz, hogy az utóbbi: a kölcsön- zés ebben is, majdnem valószínűbbnek látszik most. De nem voltak-e ebben épen legdásabbak népcsaládunk más népségei, mint például a föntebb idézett finn emlékek mutatják?!

Mindezen kutatásaim azonban, melyeket több mint húsz év elölt bátran, mások mondják: merészen, megkezdettem Magyar Mythologiámmal, azóta majdnem teljesen panganak. Pedig az anyag, mint íme látjuk, lassan csak gyűl. De a részletes földol- gozást máíííeJé elfoglalt kezeim nem bírván, nincs úgy látszik a ki Ibly tassa. Iskolát nálunk ritkán sikerül a legszerencsésebb

IPOLYI ARNOLDTOL. 7

rodalnii munkálkodásnak is alkotni. Pedig c nélkül nincs tovább haladáS; nincs geneticns fejlődés.

Azonban hagyjuk ezt abban ! . . . .

Ezen ösvallási és művelődési becsén fölül, kétségtelen még emlékünknek nyelvtörténeti értéke is.

Tekintve ugyanis szövege nyelvezetét s eredeti kéziratát, az bátran még a XV. század végére tehető. Sőt egy ugyanezen papíron létező eredeti följegyzés magát az évszámot is : 148í> tudtul adja. így ezen irat azonkori, nem épen gyakori nyelv- emlékeinket egy érdekes adalékkal szaporítja.

Ezen irányban való tárgyalását azonban régi nyelvünk búvárainak hagyva, miután itt társulatunk közlönyében úgyis csupán inkább történeti becsét kellett kiemelnünk: még csak azt jegyezzük meg egyszerűn, hogy mint a végén álló latin sorok, melyek névaláírással jótállásról tanúskodnak, mutatják, ezen emlék Esztergom vidékéről származnék: Párkány- ból. Ugyanis a tanúk között ott olvassuk a k a k a t i (ez volt, t. i. Kakát, az Esztergommal átellenben fekvő mai Párkány hely- ség régibb neve) plébánost is följegyezve. Mivel pedig az egész szöveg ugyanazon egy kéz Írására mutat: ^alószinü, hogy a többi aláírók közt kétségtelenül a leginkább Írástudó kakati plébános hagyta ránk ezen érdekes följegyzést.

IFOLYI ARNOLD.

XV-ik századi magyar tdrténetí ének Mátyás királyról.

A Magyar Történelmi Társnlat 1871-dik évi vidéki kirándu- láBánal^ tudományos eredményéről szóló jelentések közlését múlt esztendei utolsó füzetünkben befejeztük. A véletlen azonban úgy akarta, hogy a zemplén-ungi levéltárbúvárlatok kétségkívül legbecsesebb leletének ismertetése jelen újévi első öle- sünkre s első füzetünkre maradjon. E „kétségkívül legbecse- sebb" lelet, annyi jeles okmány között, nem kis jclentöségtt szó ; és mégis mi habozás nélkül írjuk le azt: mert a szóban forgó tárgy, illetőleg müdarab, valódi irodalomtörténeti nevezetesség, melyhez hasonló évek, sőt talán évtizedek óta. nem merült föl.

Említettük volt, hogy a pálóczi bizottság három tagja, Leleszről Pálóezra menő utunk közben, berándult az ungi C s i- c s e r nevű nemes községbe, a Csicsery-ésOros z-csalá- dok levéltárait átkutatandó. E kutatás eredményéről cgyikök : Nagy Imre tagtársunk, a „Századok" 1871. X-ik füzetében (667—072. 1.) külön jelentést tett közzé, egyebek közt fölemlít- vén, hogy a hazafias készségű C s i c s e r y Antal úr családi levéltárából kiválogatott s szíves engcdelméből egy évi tudo- mányos használat végett átvett és Pestre magunkkal hozott 1178 darab okmány „egész tartalmát az idő rövidsége miatt még át nem vizsgálhattuk."

Nagy Imre és Véghely tagtársaink Csicserről Pálóezra érkezve, az utóbbi azonnal említé előttem, hogy ezen ládára rakott Csicsery-féle okmányok közt észrevett egy igen régi ma- gyar históriás-éneket, mely, a mennyire hirtelenében kivehette, török csatákról szól ; bővebb megvizsgálás végett; ismeretes-e már, vagy nem ? vegyem által én, mint a ki effélékkel foglal- kozom.

„'y boiwi BOreim iwt mortuklcttHun ffolet Bokior harcbolastli twttolc Aszal niagoknHk sok Bcbot wottck Halalth ub valloltak hat ncmeliyck

„Vizén" volt ttVítmt, de ktt9rfllt«tctt.

10 XV-IK SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ÉNEK.

Világos teliát, hogy a Versezet cicjc leszakadt; liiáDyzik. Végtelen becstí az azonban igy is. A 1 e g t e r j e d e 1 m e s b tör- téneti ének; mely a nagy Mátyás idejéből fön- maradt. Méltó, hogy mint ilyen, mindjárt a nagyhíríí „E m 1 é- kezzUnk régiekről,.." kezdetű középkori ének után, sőt a mennyiben eredeti magyar conceptió, c tekintetben a fölé soroztassék ; méltó erre nemcsak terjedelmileg, de tartalmilag s nyelvészetileg is. A Mátyás király halálára, Beriszló Péterre és Both Jánosra szerzett emlékvcrseket mindenesetre hasonlithat- lamilfolülmúlja jelentőségben. Egyéb magyar ének c korból, világi tartalma és történelmi, alig ismeretes, ily terjedelmű épen nem.

A jelen ének tárgyát Mátyás király egyik dicsőségteljes hadi tényének : a Mohámét szultán által a Száva mentén építtetett igen erős Szabács vára ostromának és megvételének elbe- szélése képezi, és pedig az ostrom megnyíltától végig. Nem sok hiányozhatik tehát az ének elejéről (hacsak az más tárgyra is ki nem terjcdett), miután, mint az első sorokból látható, Kinizsy Pál ott még csak megkémleli' a várat: azután száll alája a király Nándor-Fejérvárról a sereggel és ostromszerckkel.

Történt pedig ezen ostrom 1475 végén s 1476 elején, nevezetesen a vár megvétele az utóbbi év február hava első felé- ben. *) Énekünkből melynek folyékony verselése meglepőleg rímekkel ékes, a váiTívasnak több eddig nem ismert rész- letét tudjuk meg, a mi e müvet történelmileg is becsessé teszi ; ily részletek pl. Ali bég érkezése, a dob- és trombita-epizód, a török ifjú kiszökése, Várday Simon elesése, stb.

De hadd szóljon immár a nevezetes irodalmi ereklye maga, melyet először betű szerinti másolatban, azután mai kiejtés szerint közlünk.

^) Szíilíiy László : Magy. Orsz. Tört. III. k. 2. kiad. 295 296. 1.

THALY KÁLMÁNTÓL. 1 1

Szabács viadalja.

Eredeti helyesírás szerint.

9

í)c az fcllywl mondót pal kcnczy Ároknak melységet ygen nczy K}' Sabach erws voltat clmclli ^ Honncg niyncmw algVw kclmclli 5. Zorgosth megyén Nandorfeyer varra Hely kyral errwl biszon hyrt vara Lcg ottan zamtalan sok bayokath FcVer varnál az Dunán *) valokatb NagV bamar fel vontata az zawan 10. Es Sabacb var tayatb hoztata zawau Ncp zamtalansaga kwrnVwl alwan Nagy crwssegct vVz folwl cbynalwan Ilayokatb mond árokba vontatbuy ' KwiTiyvvl pattantywkwal falt bontatbn')' 15. De ment az bayokotb fel vontata Sok felwl Sabacb falatb bontata Wyz árokból wVadaltb es tartotbtak Azzal Sabaebnak y(n)gen sem artbattak Mert mondbatatlan zakalosokwal "20, Sok nvlakwal swt zamtalan sokwal Kezy pwskakwai, nagj pattantywkwal Es kwlwmb kwlwmb algywkwal Sebes cs gyuan *) zwnetlcn Iwttek Swt mendcn ereyekwel raytonk Iwttek 25. Nwaz^rt strwmlottak kemelletblen Hogy belwl sereim Iwt morteklctblen Aífclet sokzor harcbolastb twttek Azzal magoknak sok sebet wettek Halaltb es vallottak bat ncmellVek

') ,^ Vizén ^ volt először, de kitörültetett.

2) így; talán tollbibából „ugyan^ belyett.

12 XV-IK SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ÉNEK.

30. Kymly nagy tiBiossegüt melleth Ky alath ') volt népnek válogatottá Dolgát mcnden ment vytcz tartotta Kyth meg nem mondhat emberV allath ^lely nagy harcholas volt Sabach alath

35. Mcnden ot vytezscgeth mutatta Mert kyral wkwth hozza nugatta Eg jden níigS^ ydcs strwmlasth twnek Azzal magyarok yo ncwet wwnck Kyn hat Chch wytcznepek nem voltak - 40. De azokba ostban sokan holtak

Mert twlaVdon hat wnmagok mykor Volt volna seteth elw alomkor ^) « Sabaebba nagy veztcgsog Iwt volna Vytcz Chehnep azért bel y wth volna

45. Zertbelcn magokoth oth rokezthwcn Egh liazath vyadalboz gcrjesthwcn ^) Log ottan twlbelwl Twrwknepek Nagy vyadalth vélek twrletenek Sok kwzwlwk kyk ot ben valanak

50. Nekyk kezén nekyk vyzbc halának Oh nawalyas hythwan kemenscg Myt twn nekyk cs az kewelaeg Meg halának nag vak merwsegbo Byzon nem vytezlew mcresbcgbc *>

55. Ezt mi hagywk mVnd vgyan azonba Mert semmit nem hoz nekwnk hazonba De yclenchwk Aly])eg ywescth Es onnaton ment el erkezeseth ^)

') „Merth oth** volt először, de ki törül tetet t.

-; „Volt volna nag seteth cffelVkor" állott rlöbb, de így igazíttatott át.

••) E ket Kor lí^ry van beloldva a lap szélen.

*•) Ezen utolsó szó alatt eredetileg „h w s i s e g b e** (hösisi^gbc) volt Írva, de keresztüihuzatott.

'') Itt leven a papiros hajtása, ez a sor már annyira kikopott, hogy, kivált végszavai, csak hosszas tanulmányozás utiín, nagyító üveg

THALY KÁLMÁNTÓL. 13

Wolt oiyha tyzenewt ezer lowal 00, Mynd valogatotnep lowaglowal

Sabachhoz nem messe eg kys halmon

Meg seregleg hog bezedet halyon ^)

Sabacbba ') nag fel zowal kyalthnak

Arról bwlchescge Iwn kVralnak 65. Hfigya nag sok dodoth doboltatny

Trombytakwal es trombytaltatny r Olyba basád volt eg mVnd ezektwl

Es volt nagy kyaltas vytezektwl

Hog zozatbotb wk ne vebessenek 70. Onnathon anualkwl mebcssenek

Alybcg ywtbw Iwn chak wy kara ^

Meg sem fardola scmmy munkaVa

Otb ezen wk nagyon obaVtanak

Egenbe es mynd feyet baytanak 7r>. Nagy bws yonbal meg vizza tercnek

Vyadalt kezdeny sem mcrenek

Az few baytasrol vewek ezekbe

Hog nyncz segédeim mar twb ezekbe

Azon kezde menden vclekedny 80. 8wt few baytason sem elegedny

Azort ygen yffyw Twrwk bamza

Gondol wan bog volt Magyarath haza ')

Erws Sabachbol Twrwkwk kwzwl

Nagy syetetessegwel ky zwkny kezwl 85. Kyzwkwen zorgosth kyralboz Vwta

Lcg ottan neky egbeletb muta *)

Honneg alkob Sabacbotb veretbnV

Es kwnwcb lezen wtb meg vehetbnV

Az bclrwl kezdek awrnyen verethny

hasznjílata mellett voltak valamikép elolvashatók, vagyis iukább aK egyes bctíík romjaiból kicombinálhatók.

\') „llalynn" helyett ^adVon" lUlt először.

') E szó helyett előbb ^0 n n a t o n" állt.

\) í>rv.

*) így, m u t a t a helyett.

U XV-IK SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ÉNEK.

90. Mynd kwmywl nag crwssen twrethny Jóllehet aífelwl volt sok kwtez De azért yngen meDden mcnden ^) vctcz Ment arról ymar Twrwknep bozel -Lwt nekjk menden vetez nagy vczel 95. Mcl nagy -) mondhatatlan yezcdelinbe Lwnck az vtan cs kegcs kegelmbe Mert esmérek hog meg nem byrhattyak Swt Chazamak azt meg sem yrhattyak Azért twkelleth tanalcz Iwn kwztwk

100. Hog menden zabád lenue wn kwztwk Ky akarna az valnek Chazarhoz Awagy magyary MathVas kyralhoz Az ^) kenczeth ky oth Chazarth illethne Sem cgh kez kwztwk azt ne illethne

105. Azon zerent Zabaohba ben hadnak Es Zabachoth kyralnak meg adnak Ment fcyedelmnek belwl tolmaczollya Ezt senky kywul meg se masollya Mert ez Iwn nalok hat twkelletes ^)

110, Kyralnak kedyg nagy kellemetes Swt yonak tétek w felségének Es hozzVa tartonep kwsscgenek Mert nag milto az menden felségnek Nag kegelmes legVen ellenségnek

115. Jelezwl kcdyglen mynd azoknak Kyk koges kegelmuek esny zoknak Akarattyok zerent twn kegelmeth Es nag myltosagos engodelmeth lg meg adak zabacz orwssegeth

120. Benne hagVak algywnak bwhsegeth Mely algywkat ^) kyral twbbwhthete

') így, ismételve.

») Előbb: „De ez", mely azonban kitörültptett

^) Előbb: „De az kenczeth."

^) Előbb e sor igy állott : „Ezbezed Iwn nalok hat twkelletes.^

*) Eredetileg „algywtak" nyilván tollhibából.

THALY KÁLMÁNTÓL. 15

Es nagyon Sabachoth ^) crwsswhtliete

Hagywan benne vytezcknek yauath

Hogy ne latlma towabba az karatli 125. Ez myud ezen zerent hat meg lewc ~ Twrwknek es mendennek *) kegclmmet tewe

Kyral ^) v^gan Budára eredwen ^-Twrwk Sereg kwmywlw *) teryedwen

Hat valanak ^) nekVk nagy chwdaba 130. Hogy Badanak menden wchayaba

Jclenncn kyralnak odwaraban

L:ithyak Twrwknepcth kazdagh rwbaban

Kyralnak ekcssen odwarlanV

Ment kol pyaezon varban állani 135, Ezt meg hallak mynd Twrwkorsagban ., Twrwk Chazar Iwn nagy bossosagban.

Elw Eg *') yffyw varday SVmon Kynek annVa e naponked syrhon Byzon w kegcs wrfyw vala

140.- Ky pattan tywmiya oth hala

Mas Clieh vytez francz few tystes hadnag Kyk byzon kegcs istennel vadnak Es az twbby othralyal 7) kyk holtak Nag ^) zcretetekel kyk voltak

145. Ebbe sonha ^) scnkynck nyncz kethseg Vag testwloth helen wkwt erezek

') Előbb : „Es nagyon crwsscn.*'

^') Előbb: „Az kyral mlltan mendennek" stb.

2) Előbb: „Es nagy vVgan" stb.

"') Elübb : „Azon beinek" cís „Azon vadnak,** de törliltetett, ds mint főnt, úgy javíttatott. ^) Kitürülve : „s e g e n** (szegc^ny.)

n így.

®) Ki l(*vén jóformán szakadva, nem egész biztossággal olvasható. 9) Előbb : „8 o n h o 1" volt, de kiigazíttatott.

16 XVIK SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ENElt.

Ma ymar w érettek *) ymagVon Affélét 2) istennek nag halat agyon Mendennemw nag sok yo tetelerwl 160. Es erws Sabach meg vetelerwl ').

*

Szabács Tiadalja.

1476. Mostani helyesírás szerint.

De az feljülinondott Pál Kenézy *) Ároknak mélys^g^t igen nézi ; Ki Szabács erős voltát elmélli : ^) Honn^ minemű álgyii ? kélmelli. ^) 5. Szorgostt 0 megyén Nándor-Fejárvárra, Hol királ erről bizon «) bírt vára. Legottan számtalan sok baj ókat Fejérváruál az Dunán valókat Nagy-bamar felvontata az Száván

10. Es Szabács vár tájatt boztata ^) Száván. Nép s^sámtalansága környöl állván, Nagy erősséget viz felől csinálván, Hajókat mond árokba vontatni, Környől pattantyúkval falt bontatni ;

1 5. De ment ^ *) az bajókot felvontata, Sok felől Szabács falát bontatá .... Víz-árokból viadalt es * ') tartottak Azzal Szabácsnak ingyen sem ^ -) árthattak : Mert mondhatatlan szakálasokval^ ^ ^)

\) Előbb: ^Istenben es érettek" volt, de kitörültetett.

2) Előbb : V e 1 e k" és egy olvashatlanűl kitörült szó állolt.

^) E vég 14 sor összektiszáltan és csak alig fölfej thcIŐh^g nz első lap szélére van irva.

*) Kinizsy. ^) Az elme szótól, annyi mint: vizsgál, elmélkedik fölötte. •) Kémloli. ^) Szorgosan, sürgősen. •*) Bizonyoö. ^) Tájára bo- zata. í^) Mint. '») Is. ^^) Koránt s.-m. ^^) Mondhatatlan sok szakálas- poskával = régi hosszú várpuska (Doppelhacke).

THALY KÁLMÁNTÓL. 17

20. Sok nyilakval, sőt számtalan sokval,

Kézi puskákval, nagy pattantyűkval *)

Es kölömb-kölömb 2) álgyükval

Sebes es gyuan ^) szönetlen lőttek

Sőt inenden *) erejekvel rajtook lőttek. ^) 25. No, azárt strumlottak *) kémélletlen :

Hogy belől sereim lőtt 7) mértékletlen.

A felett sokszor harczolást töttek,

Azzal magoknak sok sebet vettek,

Halált es vallottak hát némellyek 30. Király nagy tisztessége mellett

Ki alatt volt népnek válogatottá .... 'Dolgát menden ment vitéz tartotta,

Kit ^) meg nem mondhat emberi állat :

Mely **) nagy harczolás volt Szabács alatt! 35. Menden ott vitézségét mutatta

Mert királ őkőt hozzá núgatta *^)

Egy idén ' *) nagy jeles strumlást tőnek.

Azzal magyarok nevet vőnek.

Kin hát cseh vitéz népek nem voltak, 40. De azokba obzíáu sokan holtak:

Mert tulajdon hát Önmagok, mikor

Volt volna setét .előálomkor, * *) *

Szabácsba nagy vesztegség lőtt volna :

Vitéz cseh nép azért belé jött volna, 45. Szertelen magokot ott rekesztvén,

Egy házat viadalhoz gerjesztvén, * *)

Legottan túl-belŐl török népek

Nagy viadalt vélek törletének. ^*)

Sok közölök kik ott ben valának 50. Nekik kézen, nekik visbe ^^) halának.

^) Taraczk , ágyú ; innét : pattantyús = tüzér. ') Es különféle. 3) így, tán ^u g y a n** helyett, tollhibából. *) „Minden" helyett, ódon. ^) Lettek. ^) Ostromlottak, ostromoltak, a német Sturm szóból. ^) Sére- lem lett. 8) Mit. ») Mily. '«) Őket reá nógatta. ^^) Egy időn, egy időben. ' 2) Első álomkor=éjfél előtt. ' ') Készítvén, szerelvén. **) így ; indítanak, tártának. ^^) Általok részint kézen (karddal kezökben), részint vízben.

Századok. 2

18 XV-IK SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ÉNEK^

Ob navalás, hitván keménség ! *) Mit tőn nekik es az kevélség ! . .

Mcghalának nagy vakmerőségbe,

Bizon, nem vitézlő merészségbe. 55. Ezt mi hagyjak mind ugyan azonba, ^).

Mert semmit nem boz nekönk haszonba v

De jclentsök Ali bég jövését

Eb onnaton ment ^) elérkezését.

Volt olyba *) tizenötezer lóval 60. Mind válogatott nép lovaglóval.

Szabácshoz nem messze egy kis halmon

Megsereglék, hogy beszédet halljon.

Szabácsba nagy felszóval kiáltnak .....

Arról bölcsessége ^) lőn királnak i 65. Hagy a nagy sok dobot doboltatni ^

Trombitákval es trombitáltatni ;

Olyba hasad volt ég mindezektől ®)i

Es volt nagy kiáltás vitézektől.

Hogy szózatot Ők ne vehessenek, 70. Onnaton annálkül ^) mehessenek.

Ali bég jöttö ») lőn csak üj kárra :

Meg sem fardóla ^) semmi munkája !

Ott ezen ök nagyon óhajtanak '^)

Egyembe, es mind ^ *) fejet hajtanak. 75. Nagy bús jonhhal ^^) meg visszatérének

Viadalt kezdeni sem merének.

Az fóliajtásról vevék eszekbe,

Hogy nincs segédeim ^^) már több ezekbe,

*) Óh nyavalyás, hitvány keménység ! *) Ezt mi ugyan hagyjuk mind abba. ^) Onnat ; toldalékkal, mint ma is pl. ismét len, ismét helyett. Ment = mint, ódcn. ^) Körülbelől , mintegy. ^) Tudomása. •) Mintegy (meg) hasad volt (az) ég mindezektől. ^) A nélkül. Ódom ») Jötte. Vasban, Zalában ma is űgy ejtik, mint fönt. 9)Fordúla, ^•) Só- hajtanak, sajnálkozának. ^^) Egyetembe, és mind stb. ^2) Jonh vagy j o h, kiavúlt szó = nemesebb belső részek, kebel ; innét : johtatni vagy iktatni (mint juhar v. ihar, juhász v. ihász) annyi mint belsejébe he- lyezni, bekebelezni. ^^) Segedelem helyett, e szó középkori, csonka alak- jában használva.

THALY KÁLMÁNTÓL.

Azon kezd menden vélekedni, 80. Sőt főhajtáson sem elégedni. Azért igen ilQú tőrök hamza 0

Gondolván, hogy volt Magyarát-háza ^) Erős Szabácsból törökök közöl

Nagy sietéségvel ^) kiszökni készől. 85. Kiszökvén^ szorgostt királhoz juta,

Legottan neki egy helet mnta *\

Honnég alkóbb ^) Szabácsot veretni,

£s könŐebb ®) leszen őt megvehetni.

Az ^) beiről kezdek szörnyen veretni, 90. Mind környől nagy-erőssen töretni.

Jóllehet a felől volt sok kötés : ^)

De azért ingyen menden-menden vetéz ')

Ment arról immár török nép beszél •— Lőtt nekik menden vetéz nagy veszel.

95. Mel nagy mondhatatlan veszedelmbe

Lőnek az után es kegyes kegyeimbe :

Mert esemerék, hogy meg nem bírhatják,

Sőt császárnak azt meg sem Írhatják ;

Azért tökéllett tanálcs lőn köztök, 100. Hogy menden szabad lenne ön-köztök :

Ki akarna, az válnék császárhoz.

Avagy magyari Mátyás királhoz ;

Az kéneset ki ott ^ ") császárt illetné :

Sem egy kéz köztök azt ne illetné, 105. Azon szerént Szabácsba ben hadnak

Es Szabácsot királnak megadnák.

Ment fejedelmnek belől tolmácsolja :

Ezt senki kívül meg se másolja.

Mert ez lőn nálok hát tökélletes, 110. Királnal kedig ^^) nagy kellemetes,

') Török tiszti czím. ^) így ; tán helynév. *) Sietősséggel. *) így, mutata helyett. ^) Honnét alkalmasabb. ^) Könnyebb. ^) Azon. *) Harcsgát, vesszőfonadékból, czölöpökből és földből készítve. *) Vitéz. *•) A kincset, mely ott. ") Pedig.

20 XV-IK SZÁZADI MAGYAR TÖTÉNETI ÉNEK,

Sőt jónak teték 0 ^ Felségének Ea hozzja ^) tartó nép községének. Mert nagy miltó az menden Felségnek : Nagy kegyelmes legyen ellenségnek !

115. Jelesői kediglen ^) mindazoknak

Kik kegyes kegyeimnek esni *) szoknak. Akaratjok szerént tőn kegyelmet Es nagy míltóságos engedelmet, így megadák S^abács erősségét,

120. Benne hagyák álgyúknak bőségét, Mely álgyúkat ki.rál többőteté ^) Es nagyon Szabácsot erősőteté, Hagyván benne vitézeknek javát, Hogy ne látná továbbá az kárát.

125. Ez mind ezen szerént hát megleve,

Töröknek es mcndennek kegyelmet teve. Rirál ugyan Budára eredvén ^), Török sereg kömyőle terjedvén : Hát valánakr' nekik nagy csudába ^),

130. Hogy Budának menden utczájába Jelenucu királnak od varában ^) Látják tör> k népet kazdag ^) ruhában Királnak ékessen odvarlani : Ment kell piaczon, várban állani

135. Ezt meghallak mind Törökországban Török császár lőn nagy bosszóságban. ^^)

Elő ^ 1) egy iffjú Várday Simon, Kinek anyja o napon : kedd, sirhon ! ^^) Bizon, ő keg^'es ^^) úrfiii vala

^) Tetszék ; ó- és középkori alakban. ^) Hozzája. ^) Jelesül pediglen. ^) Kegyelemnek esdni ; e s d n i = térdre esni, esengeni : egy gyök- ből erednek. ') Többitteté, mint a következő sorban : „erősőteté'' = erő- sitteté ; középkori alak. ') Indulván, mint ma is y,útnak eredve n.^ 0 Értsd : az ő nagy csudálatukba. ^) Jelen, királyíóak udvarában. ') Gaz- dag. 1 0) Boszdságba. ^ 0 Értsd : e 1 s ő. * ') Siijon. ^ ') Kedves, kellemetes.

THALY KÁLMÁNTÓL. 21

140. Ki pattantyú miá ^) ott hala.

Más cseh yit^z Francz, tisztes hadnagy,

Kik bizon kegyes Istenndl vadnak, ^)

Es az többi, ott rajjal ^) kik holtak,

Nagy szeretetekkel kik voltak. 145. Ebbe sonha *) senkinek nincs kétség

Vagy testö) ott helen *) ököt értsék.

Ma immár őér ettek imádjon,

A felett Istennek hálát adjon

Mendennemö sok jótételéről ^) 150. Es erős Szabács megvételéről. ^

Fölttinö körülmény, hogy énekünk Szabács várának crös ostrom atán, capitulatió által lett megvételéről szól : ellenben az eddig ismert kútfők e várnak meglepés és roham általi megvéte- léről emlékeznek. Csupán Verancsics Névtelené beszél részle- ges capitulatióról, t. i. azokéról, kik a nagy zömtoronyba szorultak vala. (Szaáay, III. 296.) Énekünkben is csak ezekre értetnék-e a föladási alku ? Nem lehetetlen, bár oly általánosságban szól, hogy inkább az egész várra és örségére kell értenünk. ítéljenek és döntsék el azok, kik a tárgyalt kor történeteivel tüzetesen foglalkoznak.

A mi az ének keletkezési idejét illeti: azt a külső jel- legeknek is teljes egyezésével a tartalomból következtetve, bátran az 1476-dik évre merjük tenni. Mert különösen a vé- gül közlött tizennégy sor oly közvetlenséget tanúsít, mely a vers szerzése és az esemény történte között huzamosb időköz leteltét nem engedi föltennünk. Midőn pl. az eleseit iQú Várday Simon édes anyját sírásra buzdítja a költő; de meg a 146-dik sor- ban a Szabáesnál elesetteknek a harczbelyen mintegy még teme- tetlenségét, mindenesetre testöknek még fönvoltát irja :

„Vagy tcstől ott helenőköt értsók,"

s inti az éneket hallgatókat, hogy imádkozzanak az elhol- ottakért, s adjanak hálát Szabács megvételéért!

*) Pattantyú ' miatt, ágyú miatt. *) Vannak. ^) Seregesen, cso- portosan. *) Soha. Ódon alak. ^) Testül , test szerint, ott helyben* •) Jótételéért. 0 Megvételéért.

22 XV-IK SZAZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ÉNEK.

A kéziratról megjegyzem még; bogy az alkalmasint ere- deti fogalmazvány, legalább a stirííen előforduló egykorú törlé- sek és javítások; melyeket a betti szerénti közlésben mindenütt jeleztem, ezt gyanittatják.

A papír vizjegye régi alakú mérleg, t. i. a két mérőserpe- nyő az elhajlás fokát mutató karikával környezve. Az egész gajmós végű, meglehetős hosszú nyélen fUgg. A szakadozott kéziratot, melyet van szerencsém ezennel eredetiben bemu- tatni *), további romlástól megóvandó, a mennyire lehetett, ösz- szeragasztgattam.

Egyúttal azon óhajtásomat fejezem ki: vajha az ének ele j ét tartalmazó papírtöredéket sikerülne még föltalálni azon tetemes irattömeg között, melyből Nagy Imre és Véghely bará- tink Csicseren a fönt jelzett 1178 db okmányt kiválogatták. E végett a Csicsery-levéltár újból való gondos átvizsgálása való- ban igen kívánatos volna, a mi ha nem előbb, tán a múlt őszszel átvett okmányok visszaszolgáltatása alkalmával történ- hetnék meg.

Nem fejezhetem be ez ép oly szerencsés, mint nevezetes le- let közlését a nélkül, hogy Társulatunknak a vidéki kirándulá- sok sikeréhez szerencsét ne kívánnék, s azoknak évenként minél nagyobb buzgalommal leendő folytatását ezúttal is a legélénkeb- ben ne ajánlanám. Mert, íme, csak a jelen egyetlen ének, vagy pl. Ulászló és H Lajos királyok egykorú, eredeti képeinek fölfedezése a többi gazdag eredménytől eltekintve már magában is megérdemlette volna, vagy megérdemlené, hogy érette Ungba és Zemplénbe fáradjunk I

THALY KÁLMÁN.

') Az 1872. január 4-diki ülésen.

24 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL.

oly nagy terjedelmű más kerületeket is tartalmazott^ melyek vagy királyi praediumi minőségük, vagy néptelen és vadon állapotjuk, szóval a megyei föltételek és attribntiók hiánya miatt; nem lehettek még akkor szerves megyékké alakítva ; követke- zőleg a primitív jellegek bizonytalansága és folytonos fejlődési változások voltak azon akadály, mely miatt a megyék száma nem juthatott megállapodott és constatált stadinmba ; holott a várispánságok mind a királyi jövedelmek tekintetében, mire a párisi író refleetált, mind külön zászlók alatti hadi erejök kiálli- tásakor, mit kétségen kívül Ottó frlsingi püspök és Rogerius számba vettek, szembettínők és megfigyelhetők voltak.

Hogy meggyőzőbb fogalmat szerezhessünk magunknak arról, mennyi nehézséggeljártarégi korban oly statistikai adatok megszerzése, melyek egy ország részeinek biztos száma vagy névjegyzéke megtudására vezettek, szolgálunk két jellemző pél- dával. Az elsőt vesszük egy 1416-diki okmányból. Ez évben t. i. kiváló négy magyar főúr esvén török fogságba, e miatt az ország minden részeiből több nagy család előkelő emberei, köztük aGarák, két országzászlós, a volt tárnok, három apát és néhány püspöki meg báni képviselő, ezekhez csatlakozván a Valkó és Baranya megyék számos nemessége is, Pécsett gyűltek össze, a foglyok kiváltása módjáról tanácskozandók. Ezekről csak föl lehetne tenni, hogy a vármegyék számát és neveit, mint oly értelmes urakhoz illik, jól ismerték. Hiú föltevés. Csak negyvenegy vármegyét tudtak elsorolni, melyekbe a váltságdíj beszedésére küldötteket rendeltek; ezen számon túl a többire, külCnöáen a felső vármegyékre nézve bevallják, hogy azokat megnevezni nem képesek, s azért oda csak általában jelöltek ki küldötteket. 0 A másik példa 14í:0-dik évről való, midőn Maxi- milián, Mátyás királyunk halála után Magyarországba törvén, magát magyar királynak akarta megválasztatni, és e czélra a vármegyékhez felhívást intézett. Ki merné kétségbe vonni, hogy a fejedelmi irodának a vármegyék terjes névjegyzéke használa- tára készen állott ? azonban a császári udvari titkos levéltárban máig fönnmaradt azon időbeli lajstrom tanúsítja, hogy hívei

') Fejér, Cod. Dipl. Tom. X. vol. 8. 568.

26 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL.

ennél hasonlitlanúl nehezebb terhet veszek vállaimra; az ör és végvárispánságok névjegyzékének megkísérlését.

Előbb azonban, hogysem ebbe ereszkedjem, szükséges némelyeket előre bocsátanom. Először : hogy sem a székes váris- pánságok nem merítették ki azon megye egész területét, mely- nek nevét viselték és melynek székhelyéül szolgáltak, sem pedig az őr- és végvárispánságok zárt kört a megyében nem képez- tek ; maradván még mind a két rendtt várispánságok álladé- kán kivUl a megyékben terület, a szorosabb értelmű megye coDStitutumáúl, mi a következők folyamában fog kiderülni. Másik megelőző' figyelmeztetésem az : hogy a hetvenkettes várispánsá- gok sorába csak azokat lehet fölvenni, melyeknek ily minőségű léte a tatár veszedelem előtti időből van coDstatálva, mert ezen catastropha után, még IV. Béla kormányzása alatt, nemcsak a királyi birtokokon emelkedtek